Fehér mese




Álmomban még együtt vagyunk,
nevetsz és énekelsz nekem,
mintha élnél, mintha látnál,
mintha létezne a jelen.
Nekem a gyerekkor te vagy,
udvar és önfeledt játék,
macskák, virágok és hinta,
akarat, őszinte szándék.
Te vagy az a régi meggyfa,
a dinnyelé, fehér mese,
a kis szilofon, és tábla,
a szép szőke húg, a kese.
Elrabolt egy isten innen,
kinyitott, hozzád volt kulcsa,
csak huszonegy grammot lopott,
mázsányi hiányzik. Furcsa.


Comente

Megjegyzés küldése