félek hogy

holnap már nem lesz mit ennem
itt fagyok meg a földi mennyországban
szárnyatlan fogatlan
a szalonna elfogy a fáról
kismadarak nem tudnak mit csipegetni
lángokban áll a múltam
belvízbe lóg bokám
másnapos teát iszom
hajamba belemasnisodik a pormacska
végül bekopogok a halott anyámhoz

most még minden rendben
a tükörből egy idegen kérdezget hogy vagyok
mi a kedvenc színem
cigit nyújt felém
és azt mondja ez még nem az igazi tél

Comente

Megjegyzés küldése